





Világszerte a halászhálók többségét elégetik, lerakókba helyezik vagy a tengerbe dobják, ami súlyos környezeti problémákat okoz.
Évente 200 000 tonna új halászhálót gyártanak, amelyek több mint 150 év alatt bomlanak le.
Évente több mint 640 000 tonna halászhálót és -csapdát hagynak el és dobnak ki a tengerbe.
Ezek a hátrahagyott halászhálók az óceánjainkban lévő műanyaghulladék körülbelül 10%-át teszik ki
Ezek az elhagyott halászhálók beleakadhatnak a korallzátonyokba és a tengerfenékbe, károsítva a tengerfeneket, és kárt okozhatnak a tengeri emlősök mintegy kétharmadának, a tengeri madarak felének és valamennyi tengeriteknős-fajnak.
Ha most elkezdjük újrahasznosítani őket, csökkenthetjük az éghajlatot terhelő kibocsátásokat, és jelentősen mérsékelhetjük a tengeri ökológiában okozott károkat.

Elhagyott halászhálókat gyűjtünk a tengerparti területekről és gazdaságokból. Ez megakadályozhatja, hogy új elhagyott halászhálók kerüljenek a környezetünkbe, ezáltal tisztítva a vízminőséget és védve az élőlényeket.
Ezzel egyidejűleg biztosítjuk, hogy 100%-ban kidobott halászhálókból készült újrahasznosított alapanyagokat használjunk.

A Global Recycling Standard GRS gyorsan előmozdítja a teljes ellátási láncot, és egy sor szakpolitikai eszköz segítségével megoldja a műanyagszennyezés és a műanyag-újrahasznosítás problémáit. A hulladék osztályozásával, újrahasznosításával és újrafelhasználásával csökkenthető a környezetszennyezés és takarékoskodhatunk az erőforrásokkal.
A újrahasznosított hulladék alapanyagok közé tartozik a PA (poliamid, nylon, poliamid) és a PP (polipropilén, polién). A mentésből begyűjtött hulladék halászhálókat osztályozzák, szárítják, mossák, zúzzák, újra mossák, szárítják, végül 100%-ban hulladék halászhálóból készült újrahasznosított alapanyaggá dolgozzák fel.

Az elmúlt években a környezeti problémák miatt a tengeri hulladékot optimalizálták, hogy az elhagyott halászhálókat visszaállítsák eredeti fényükbe, majd részecskékké alakítsák, végül a legfinomabb szálakká nyújtsák. Az újrahasznosított alapanyag előállítása nem igényel új kőolaj-bevitelt, és 49%-kal kevesebb szén-dioxid-kibocsátást eredményez a nyersanyagokhoz képest.
És a felsőbb anyaggyártók technológiájának és a nagy márkák támogatásának köszönhetően az elhagyott halászhálók is magas hozzáadott értéket teremtettek.
Így a kidobott halászhálókat ruhákká, szőnyegekké és kiegészítőkké alakítják, megmutatva, hogyan járulhat hozzá az innováció a környezeti, gazdasági és társadalmi fenntarthatósághoz.





